Az előző részek tartalmából:
- Nocsak, nocsak. A híres Jessica Parker. Örülök az újbóli találkozásnak. – sétál elő a sötétből Tequila. - Okos kislány. – vigyorog, majd elindul a géphez és behelyezi, majd telepíteni kezdi. Eközben Gin újra lefogja a lányt és visszateszi a pisztolyt a fejéhez.
- Arcátlan semmirekellő, liba! – ordítja el magát – ez nem az!
- Válassz Kudo! A chip vagy a lány! – hallatszik Tequila rideg hangja.
- Ki vagy te? – kérdi Tequila
- Jessica Parker, nem más, mint Ran Mouri.
- Utolsó kívánság szépségem?
- Dögölj meg! – szisszen Ran, mire Tequila gúnyosan elmosolyodik és a pisztolyt Ranra szegezve elsüti…

- Ne! – hallatszik egy kiáltás és a meglőtt személy eldől. Döbbenten áll mindenki, miközben kinyílik az ajtó és Yusuke lép be pár rendőrrel. A lövés pillanatában több minden is történt egyszerre. Shinichi elkiáltotta magát, hogy ne és ellökte a fegyver elől Rant és mindketten elestek, ez volt a nagy puffanás. A pisztoly tényleg elsült, de azzal egy időben egy másik is amit Yusuke sütött el, lelőve Tequilát. Shinichi felsegíti Rant, míg a többiek elkapják a szervezet embereit.
- Jól vagytok? – megy oda Yusuke.
- Igen, épp időben. – sóhajt Ran.
- Ahogy elnézem lebuktál.
- Hát, ja…
- Megnézem a többieket. – hagyja ott őket Yusuke kettesben.
- Shinichi… én…
- Semmi baj Ran. – mosolyog rá kedvesen Shinichi – tudom miért tetted, elmesélted.
- Sajnálom, hogy hazudtam neked…
- Felejtsd el – simít ki a lány arcából egy tincset – már nem számít, az a lényeg, hogy jól vagy – öleli meg a megszeppent lányt.
- Köszönöm – ölel vissza Ran és Shinichi vállába fúrja a fejét. Körülöttük mindenki sürög-forog, de nekik jelen pillanatban megáll az idő.
- Ran… - néz a lány szemeibe – amit akkor annak idején a szállodában mondtam Jessicának… azt komolyan gondoltam. Tényleg bántott a helyzet, hogy elszakadtunk egymástól és, hogy nem tudtunk egymásról semmit.
- Shinichi…
- Szeretnék ezen változtatni… szeretném, ha az életem része lennél újra
- Én is szeretnék az életed része lenni… és szeretném, ha újra minden rendben lenne köztünk.
- Én benne vagyok. – hajol közelebb Ranhoz – most már tudok mindent, szóval nem kell titkolnod előlem semmit.
- Van még egy titok… de ezt már sokkal régebb óta őrzöm… - hajtja le a fejét a lány.
- Azt hiszem, ez a titok nem csak a tied. – mosolyog és felemeli a lány fejét – szerintem ugyan az – kacsint rá.
- Gondolod? – mosolyodik el Ran is és közelebb hajol a fiúhoz.
- Nem, tudom. – hajol közelebb Shinichi is – szeretlek. – csókolja meg a lányt.
- Én is szeretlek. – csókol vissza Ran, miközben a hátuk mögött kisebb tapsot hallanak. Kazuha, Heiji, Yusuke és a rendőrök nagy része vigyorogva tapsol.
- Most csókoltál meg harmadszor az itt eltöltött idő alatt.
- Nem igaz, ez csak az első volt. – vigyorog Shinichi – a régebbi kettő Jessicával történt.
- Hé! – löki meg nevetve – az is én vagyok.
- Nem, Ran Mouri teljesen máshogy csókol. – kacsint a piruló lányra.
- Nagyon vicces vagy.
- Tudom. Nos, valami jobb helyre gondoltam, de ez is jó – nevet – leszel a barátnőm? Bár mondjuk ezt már öt éve meg kellett volna kérdeznem.
- Lehet. – mosolyog Ran – a válaszom igen! – öleli meg nevetve és megcsókolja.
- Jövő héten megkéri a kezét. – hajol közel Heiji Kazuhahoz.
- Nem hiszem. Szerintem csak két hét múlva! – karolja át Heiji nyakát nevetve a lány.
- Fogadjunk? – kérdi vigyorogva a fiú és a lány derekára teszi a kezét.
- Fogadjunk! Tét?
- Ha nyersz, elviszlek moziba és megveszem neked azt a ruhát, amit kinéztél.
- Hm, rendben van Heiji. Ha te nyersz, megkapod azt a fegyvert, amit láttál.
- Rendben.
- Rendben. – vigyorog Kazuha és mosolyogva megcsókolja Heijit. – Annyira öröm veled mindig fogadni édesem. – nevet.
- Úgy is vesztesz!
- Eddig hányszor fogadtunk? Hétszer? Hányat nyertél?
- Egyet… - vágja be a durcát az Osakai srác.
- Na, látod édes. Ellenem nem tudsz nyerni!
- Lehet, de tudok mást nyerni. – öleli szorosabban a lányt, és mosolyogva megcsókolja.
- Eltűnt! Gin eltűnt! – kiálltja el magát az egyik rendőr.
- Micsoda? – engedi el Shinichit Ran és odamegy – hogyan?
- Az előbb még itt volt!
- Hogyan szökött meg? – megy oda Heiji is a lánnyal.
- Hova mehetett? – kérdi Kazuha.
- Én tudom. – mondja Ran, majd felkapja a földről a pisztolyt és kirohan az épületből.
- Ran! – kiabál utána Shinichi és elkéri a rendőr fegyverét és a lány után rohan, Yusukevel és Heijivel együtt. Kazuha aggódva néz utánuk és megszorítja a nyakában lévő talizmánt.
- Kérlek… épségben jöjjenek vissza… - mondja halkan. Eközben Ran a torony felé rohan, mögötte a három fiúval.
- Az az idióta, megöleti magát. – rohan be az épületbe és elindul fel. Fent már Gin áll és keresi a chipet a szemével.
- Add fel! Nem találod meg! De ha nem tűnsz el innen, meghalsz! – kiabál Ran.
- Ugyan már, biztos csak hazudtál. Te sem vagy annyira bolond, hogy elpusztíts egy ilyen dolgot.
- Hidd el, megteszem! –
- Hol van a chip? – fordul a lány felé Gin.
- Fent.
- Hol fent?
- Ott! – mutat a lány egy pontra – de én a helyedben hagynám. Öt perc és felrobban… eléggé benne vagyunk a hatósugarában.
- Lehet, hogy a chip felrobban, de te sem mész el innen élve! – támad neki a lánynak. Ran visszatámad és küzdeni kezdenek. A chipen a bomba szépen lassan számol vissza. Az idő telik, míg ők ketten harcolnak és lassan már a bomba kevesebb, mint egy percnél tart.
- Ha nem tűnünk el innen a bomba ereje minket és megölhet! – kiállt Ran.
- Nem érdekel! Akkor is meghalsz! – találja el Rant, aki a falnak esik, ebben a pillanatban érnek fel a fiúk és döbbenten állnak meg.
- Tűnjetek innen! – ordít rájuk Ran, miközben Gint próbálja kiütni. – A bomba robbanni fog!
- Ran! El kell onnan jönnöd! – kiabál Shinichi aggódva.
- Nyugi, nem lesz bajom! – üti ki Gint, aki elég messze esik. Ran az órájára pillant és rohanni – a franc már csak öt másodperc – gondolkozik, de hírtelen elesik, mikor Gin kigáncsolja.
- Hoppá. – vigyorog rá. – Ennyi kicsi Ran, volt nincs. – mondja, miközben a bomba felrobban, elsöpörve ezzel mindent ott fent, Gint és Rant pedig falhoz csapja hatalmas erővel.
- Ran! Ne! – kiálltja el magát Shinichi és miután eloszlik a füst az ájult lányhoz rohan.
- Mentőt, hívd őket azonnal! – mondja Yusuke Heijinek, miközben ő is odarohan. Heiji nem tétlenkedik, azonnal hívja őket. Yusuke megnézi a lányt. Ranon rengeteg sérülés van és a levegőt is nehezen veszi. Gondolkozva néz körbe.
- Akkor mázlijuk van, hogy nem érte el őket teljesen a bomba hatósugara… talán nem is volt olyan erősre megcsinálni? – gondolkozik – gyerünk kislány. Erős vagy… - simogatja meg a lány arcát, miközben megérkezik a mentő, és elviszi a két sebesültet. Yusuke, Shinichi és Heiji visszamennek, Kazuha aggódva öleli meg Heijit.
- Utánuk kell mennünk. – mondja Shinichi.
- Megyünk. – bólint Yusuke és kiindulnak. Shinichi megbeszéli Yusukevel, hogy a kórháznál találkoznak, majd a fiú elindul Ran kocsija felé, Kazuha és Heiji is vele tart, majd beülve elindítja a motort és elhajtanak.
- Kérlek… ne legyen bajod… - gondolkozik Shinichi.

Folyt.Köv.