Figyelem! :A story végén van egy hentai rész is.

Előző részek tartalmából:

- Értem… ez a ház tényleg meseszép.  – mondja döbbenten Ran.
- Igen, sok munka volt vele, mindig újítgattuk. Egyedül a könyvtár maradt meg antiknak. Itt rengeteg régi könyv található. Antik könyvek is. Régi családi gyűjtemény.
- De ha családi gyűjtemény, akkor… - kezdi Ran, de Yamato a szavába vág.
- Megtartani? Nem kedveském. Nincs értelme, ez a ház szép nagy és van hely. Ahogy elnéztem szereted a könyveket. Igazából azért jöttem, hogy megnézzem, hogy minden rendben van-e.
- Jól döntöttél. – mosolyog Sonoko. – Szerintem Shinichinek is tetszeni fog.
- Biztos vagyok benne. – mosolyog Ran
- Bevallom őszintén, nem csak a vacsora miatt hívtalak el ma este… - kezd bele.
- Hanem? – kérdi halkan Ran és kíváncsian fürkészi a fiú szemét.
– Ran Mouri, Hozzám jössz feleségül? – veszi elő a gyűrűs dobozt és nyitja fel a tetejét. A dobozban egy fehérarany gyűrű van, középen három kicsi gyémánttal.

16. fejezet – a nagy hír

- Leszel a feleségem? – kérdi Shinichi.
- Én… - mondja Ran halkan – Igen… Igen! – kiállt mosolyogva és a fiú nyakába veti magát. Shinichi felhúzza a lány újára a gyűrűt és mosolyogva megcsókolja. Az étteremben mindenki tapsol. Ran mosolyogva bújik szerelméhez.
- Nem hittem volna, hogy megkéred a kezem. – mosolyog Ran.
- Rázós ügy volt. – nevet Shinichi – reménykedtem, hogy nem mondasz nemet. – mondja miközben mosolyogva öleli Rant.
- Hát, egy pillanatra megfordult a fejemben…
- Komolyan?
- Aham. Hiszen a küldetések.
- Hát, megoldjuk. – kacsint – nekem is ott lesznek az ügyeim. – sóhajt.
- Tudom. – mosolyog Ran – mi lenne, ha mennénk? Kicsit sokan néznek… - mondja halkan.
- Benne vagyok. – súgja vissza a fiú, majd rendezi a számlát és elindulnak ki a kocsihoz. Útközben beszélgetnek az esküvőről. Hamarosan odaérnek Ranékhoz és megállnak még beszélgetni az ajtóban.
- Holnap akkor megnézzük a házat? – kérdi Ran.
- Persze. – bólint Shinichi – kilencre itt vagyok érted. Jó?
- Igen. Mikor jelentsük be?
- Nem is tudom… mit szólnál, ha a házavatón? Úgy kell csinálni egy bulit. – kacsint a lányra.
- Nem rossz ötlet. – bólint Ran – sőt, nagyon jó.
- Viszont én megyek, még van egy kis dolgom. – sóhajt.
- Hajrá. – öleli meg Ran a fiút. – Holnap reggel várlak.
- Jövök. – csókolja meg a lányt, majd elindul a kocsihoz és elmegy. Ran gyorsan beoson a házba és felsiet a szobájába. Eri átkopog a lányához, hogy mi volt. Ran elmondja, hogy vacsiztak és beszélgettek, és ha minden igaz, holnap a házba költöznek. Eri mosolyogva hallgatja, majd elköszön a lánytól és kimegy a szobából. Ran letusol, majd a gyűrűt nézegetve dől az ágyába, és elalszik.

Másnap reggel fél kilenc körül kezd ébredezni. Felkel, majd felöltözik és leindul a konyhába. Csöngetésre lesz figyelmes így megy ajtót nyitni. Először csak egy nagy csokor vörös rózsával találkozik, utána pedig előkerül Shinichi feje is.
- Jó reggelt. – mosolyog – remélem, tetszik. A tied. – adja neki mosolyogva a virágot.
- Shinichi… Ez gyönyörű… - szagolja meg a rózsákat, majd megcsókolja a fiút.
- Örülök, hogy tetszik.
- Gyere be. Reggeli? – kérdi Ran, miközben bemennek a konyhába és a lány vázába teszi a csokrot.
- Nem köszi. Viszont kávé jöhet. – mosolyog.
- Oké. – mondja Ran, majd nekiáll kávét csinálni, miközben Shinichi leül. Ran elkészül vele és a fiú elé teszi.
- Köszi. – mosolyog Shinichi. Ran csak rámosolyog, majd ő is inni kezdi a teáját, miközben vigyorogva Shinichi ölébe ül.
- Amúgy mi a véleményed a házról? – kérdi Shinichi, miközben átkarolja a lány derekát.
- Szerintem nagyon szép. Van egy könyvtára is, szerintem neked nagyon tetszeni fog. Nagyon sok szoba van, pontosan hét darab.
- Lesz mit kipróbálni. – vigyorog Shinichi a lány nyakába csókolva.
- Hé! – nevet Ran.
- Csak az igazat mondtam.
-  Aham, persze. – mosolyog Ran, majd átkarolja a fiú nyakát és szenvedélyesen megcsókolja. Shinichi mosolyogva öleli magához és csókol vissza. Szenvedélyes csókjuknak a levegőhiány vet véget. Mosolyogva fürkészik egymás szemét.
- Menjünk. – mosolyog Ran.
- Rendben – mondja Shinichi és állnak fel. Ran felkapja a kulcsait, majd kocsiba ülnek és elindulnak a házhoz. Hamarosan oda is érnek. Shinichinek nagyon tetszik már a ház külseje is. Mosolyogva mennek be az ajtón és néznek körbe. Ran végigjárja a házat Shinichivel, a könyvtárat hagyja utoljára. Hamarosan végigmennek, majd Ran megmutatja a könyvtárat is. Shinichinek nagyon tetszik a könyvtár és a dolgozó szoba is. Közben megbeszélik, hogy a dolgozó szobát át lehetne alakítani kicsit, hogy mind a ketten tudjanak ott dolgozni, a lánynak tetszik az ötlet. Ran megnézi a konyhát, ami nagyon jól felszerelt. Visszamegy Shinichihez és megbeszélik, hogy lassan átpakolják a cuccaikat. A délelőtt és a délután további része párocskánk számára pakolással és rendezkedéssel telt. Délután négyig mindent tökéletesen elrendeztek. Ran szépen elrendezte a dolgaikat, majd kocsiba ülve elment boltba. Shinichi leragadt a könyvtárban a munka után. Ran jól bevásárol és visszaindul. Otthon szépen kipakolja a cuccokat, közben egy füzetbe irkálgat, hogy mi kell a bulihoz.
- Hűha, nagyon belelendültél. Pihenhetnél egy kicsit. – lép be a konyhába Shinichi.
- Már majdnem megvan minden. A bulira is bevásároltam. – mosolyog Ran.
- Elképesztő vagy. – öleli át a lányt Shinichi.
- Nos, azt hiszem végül is megvagyunk. Már csak a vendéglistát kell megbeszélni. – csókolja meg Shinichit a lány.
- Rendben. – indulnak át a nappaliba és leülnek. – Heiji, Kazuha. – kezdi el sorolni Shinichi.
- Sonoko, Makoto, szüleink. – folytatja Ran és felírja a neveket. – Amúgy én közeli barátokra gondoltam csak…
- Én is. – bólint Shinichi. – mondjuk Megure felügyelő, Sato és Takagi is jöhet. Nem?
- Persze, hiszen jóban vagyunk velük. – írja fel Ran – akkor Yusuke és Erik.
- Igen. – bólint Shinichi. – Ki maradt ki?
- Hm… - jelenik meg cinkos mosoly Ran száján.
- Ismerem ezt a vigyort… ki jutott eszedbe?
- Kaito és Aoko. Aokoval én tartom a kapcsolatot.
- De ha Kaito megint előadja a trükkjeit, esküszöm, lecsapom…
- Nyugi szívem.  Most Kaitoként lesz itt és nem Kidként.
- Rendben, rendben. Akkor mindenki meg van, nem?
- Igen, pontosan, ez tizenöt fő. – számolja össze Ran.
- Nem semmi. – bólint Shinichi, majd kiveszi a lány kezéből a füzetet. – A reggelre visszatérve… még mindig áll az ajánlatom. – csókol bele a lány nyakába.
- Hm… - sóhajt Ran – kellemes ajánlatai vannak Mr. Kudo.
- Él vele Mrs. Kudo? – vigyorodik el Shinichi.
- Hm… benne vagyok. – csókolja meg a fiút szenvedélyesen. Shinichi mosolyogva csókolja, majd megemeli a lányt, mire Ran a fiú dereka köré tekeri a lábát és tovább csókolja. Csókolózás közben Shinichi felindul az emeltre, majd belökve a szobájuk ajtaját besétál rajta. Ran a lábával becsukja az ajtót, miközben a fiú tovább hátrál az ágy felé. Ran eközben kigombolja a fiú ingjét és a szőnyegre dobja, majd végigsimít a hátán. Shinichi az ágy felé haladva megszabadítja Rant a felsőjétől, majd a nyakát kezdi csókolni. Ran tovább simogatja Shinichi hátát és mellkasát. A fiú az ágyra dönti Rant és fölé hajolva megcsókolja, miközben leveszi a lány melltartóját és csókolni kezdi a lány mellét, miközben a másikat a kezével masszírozni kezdi. Tovább csókolja a lányt, egyre lejjebb haladva. Végigsimít Ran belső combján, mire a lány felsóhajt. Szépen lassan minden ruhadarabtól megszabadítják egymást és Shinichi tovább kényezteti a lányt. Ran a fiú fölé kerülve csókolgatni kezdi a mellkasát. A lány egyre lejjebb halad és végigcsókolja Shinichi felsőtestét, majd a fiú péniszét kezdi simogatni. Először csak a nyelvével érinti meg, miközben keze továbbra is kényezteti. Mikor megérzi, hogy a fiú enyhén megremeg a váratlan érintéstől, őt is izgalomba hozza, ezért tovább fokozza az izgalmakat. A szájába véve a kőkemény férfiasságot lassan kezdi el kényeztetni, minél tovább nyújtva az élvezetet. Shinichi hangosan felnyög és beletúrva a lány hajába ösztönzi gyorsabb mozgásra. A lány végül belemegy és nem tart sokáig mire Shinichi elélvez. Ran elvéve száját felegyenesedik, majd Shinichi szenvedélyes, ködös tekintetébe néz, és fölé hajolva megcsókolja. A csók viszonzásra is talál, majd Shinichi a lány nyakát veszi célba és apró csókokat hint rá, majd keményen szívni kezdi. Ran felnyög és beletúr a fiú hajába. Shinichi lejjebb haladva csókolja a lány hasát, mire Ran halkan felsóhajt. Gyengéden szétfeszíti a combokat, majd ujjával a lányba hatol. Shinichi először csak lassan mozgatja az ujját a lányban, majd egyre gyorsabbra fogja tempót, amikor halja a lány édes sikolyait. Nem sokkal később Ran eljut a csúcsra és Shinichi a lány vágytól ködös szemébe néz, majd gyengéden megcsókolja, ami viszonzásra is talál. Shinichi csók közben elhelyezkedik, majd határozottan és keményen a lányba hatol, mire a lány belenyög a csókba. Először lassan, majd egyre gyorsabban kezd mozogni, mire Ran nyögdécselni kezd és egy idő után Shinichi sem tudja magába fojtani a nyögéseket. Ran beletúrva a fiú hajába, közel húzza magához újra, majd szenvedélyesen megcsókolja. Shinichi ugyan olyan hévvel csókol vissza. Akkor sem szakítják meg a csókot, mikor érzik, hogy közelednek a beteljesedés felé. Egyre vadabban mozognak, szinte harapják egymás ajkait, majd Ran hirtelen felsikít, míg Shinichi férfiasan felnyög, amikor elérik a csúcsot. Shinichi még mozog picit a lányban, majd kicsúszik belőle. Ran Shinichi mellkasára hajtja a fejét.
- Ez nagyon jó volt. – súgja halkan.
- Igen. – öleli magához a lányt Shinichi és puszit nyom a fejére.  Az óra lassan elüti a tízet és Ran ásítva hunyja le a szemét.
- Holnap nem kell sehova menned ugye? – kérdi halkan a lány.
- Nem, csak délután kell benéznem a rendőrségre, de most aludj. – mosolyog Shinichi – majd leragad a szemed. – csókolja meg álmos szerelmét, mire a lány elhelyezkedik és lehunyja a szemét. Shinichi szorosan magához öleli Rant és őt is elnyomja az álom.

Folyt. Köv.